Bembo bíboros Ízisz táblájaEzzel a címmel jelentetett meg egy könyvet Wynn Westcott angol szabadkőműves és a "Golden Dawn" titkos rend egyik alapítója 1887-ben. Egy ősi titok nyomába akart jutni... Tehát volt egy tábla, egy igen titokzatos tábla, amit jelenleg a torinói Egyiptomi gyűjteményben van elzárva. Az ún. "Ízisz Tábla" (Tabula Isiaca vagy Mensa Isiaca) egy egyiptomi stílusban készült bronztábla, tűzzománc és ezüstberakásokkal – valószínűleg - Hadrianus korából. W. Wynn Westcott a méretét 76 x 127 cm-esnek mondja. A tábla Ízisz és az Ápisz mondakörét ábrázolja, hihetetlen pontossággal: az alakok némelyike mindössze 8 milliméteres, s mintha a készítője használt valamiféle nagyítot az elkészítésükkor. Az egyiptomi istenségeket is látjuk, körben a Zodiakus 36 Dekánjával.

Azori-szigetek magassagi térképe - Atlantisz?Christian O'Brien egykori brit geológus, régész és író (1914-2001) egy nagyobb kiterjedésű "Azori Földségről" beszélt, mely egykor óriási kataklizmák hatására elsüllyedt. Csupán az Azori–szigetek maradtak belőle. 
1985-ben megrajzolta ennek az egykori földségnek a térképeit, felhasználva a portugál haditengerészet térképeit. Képes volt kimutatni ezen nagy földség egykori folyómedreit, melyek völgyekben futottak, mely völgyek több száz méternyit süllyedtek le. Az Azori-szigetek körül édesvízi maradványokat találtak még 4000 méter mélyen is: mint korallok, homokpartok, vulkanikus anyagok, édesvízi moszatok.

Robert Charroux

Robert Charroux, Robert Joseph Grugeau néven született a franciaországi Charrouxban, 1909-ben. Apja, Auguste Grugeau postamester, anyja, Marie Juliette Vergeau távírász, és volt egy Georges nevű 1902-ben született bátyja is. Apja 53 évesen 1921-ben meghalt. A középiskolát Civrayban végezte, s már ekkor kitűnt a sportban, mint kiváló atléta és sportúszó. A francia „Ki kicsodának” azt adta le magáról, hogy a filozófia doktora lett a Grand Bretagne-i Tudományegyetemen, majd a Római Tudományos Akadémia őstörténeti doktora címet szerezte meg. A háború alatti múzeumi raktárvezetőként tevékenykedett. A háború után, mint újságíró tevékenykedett. Rengeteget utazott feleségével. Ősi civilizációk ásatási helyszíneit keresték fel. Egy időben a „Kincskeresők Nemzetközi Klubjának Elnöke” is volt (1978-ban halt meg).
Kapcsolatai révén a legbizarabb és legrejtélyesebb figurákkal és titkos társaságokkal ápolt kapcsolatokat. Egy időben Charroux Franciaország egyik legbotrányosabb szerzőjének számított. Nagyon szuggesztív, karizmatikus ember volt, akit kiadója, a híres Robert Laffont mindenben támogatott. Hívei már a hatvanas években klubokat hoztak létre Franciaországban és máshol Európában.

Azért tartom fontosnak megemlékezni Rosner Gézáról, akit Amerikában Geza de Rosner néven ismertek, mert magyar nyelven szinte alig tudható meg valami róla (egyébként más nyelven sem). Rosner egy magyar származású amerikai író, emberbarát, világutazó, olimpikon, búvárember, színész, producer és filmrendező volt (nálunk néha Rózner Gézaként is említik a nevét). De bármelyik tevékenysége eltörpül amellett, hogy egész életében az ősi és rejtélyes civilizációk nyomait kutatta. Az ő személyében nem a beesett mellű szobatudóst ismerhetjük meg, hanem azt a fajtát, aki maga ment el az andoki indián falvakba, az új-guineai őserdőbe, tanulmányozta az amerikai piramisokat, Húsvét-sziget óriásszobrait, kereste Atlantiszt, mint búvár kutatta a Bermuda-háromszög titkait vagy - akár mint Paul Brunton - eltöltött egy éjszakát a gízai Nagy Piramisban.
Vállas, erős férfi volt. Közvetlen, magával ragadó társalgó, akire kénytelen figyelni az őt hallgató ember. Bár fiatalon elhagyta Magyarországot, élete végéig kiválóan beszélt magyarul. Mindig is magyarnak tartva magát, s valóban egy igaz magyar ember volt.

KabírAkik olvasták Ralph Ellistől a "Tempest and Exodus" c. munkát (2001) azok tudnak a gízai plátó alacsony termetű őreinek, a trogloditáknak lemészárlásáról, a léviták által. Gíza nyugati nekropoliszában feltárták a "törpék temetőjét", s ezzel egy rejtélyes rassz tűnik fel az archaikus és óbirodalmi időkben. Ott látjuk őket a piramisépítők mellett. Az ábrázolások szerint, ez a fura faj szorosan kapcsolódott az ötvösmunkákhoz, az ékszerkészítéshez s valószínűleg kapcsolatban álltak a héliupoliszi alkémia megalapításával ill. a Héliupoliszi Testvériség megalapításával is. Rodoszon ugyanebben az időben tűntek fel társaik, a Telkhinek, akiket az ókori szerzők uszonykezűnek és pikkelyesnek írnak le, akik számos technikai titkot őriztek. Őket valakik úgy i.e. 2100 körül szabályosan kiirtották... A rodoszi Telkhinek, akikhez az ún. "antiküthérai" csillagászati óra elődjei is kötődnek. Egy ősi hajózó törzs akik még a történelem előtti időkben feltérképezték a Földet, ismerték a hosszúsági fokokat, voltak csillagászati mérőeszközeik.

Pizzigano térképeAz Azori szigetektől keletre egy nagyobb gránittábla töredezett szét 10-12 ezer éve és maradt belőle három nagyobb, hosszúkás sziget. Ezek egészen kb. i.e. 3100-ig léteztek, s az izlandi leletek által is bizonyított, akkoriban lejátszódó hatalmas földrengések okozta kataklizma miatt víz alá kerültek.

E három nagy szigetet leírta Plutarkhosz egy régi karthágói pergamenre hivatkozva vagy Palaiphatosz is Kerné királya kapcsán. A legpontosabb leírás azonban Markellosz görög történetírótól jön, aki a nyugati Aithiópiáról szóló munkájában részletesen beszélt a három szigetről, leírva a legnagyobb méretét is. Markellosz valószínűleg egyiptomi forrás után írt. De ne gondoljunk "óriási" szigetekre! A legnagyobb 8-10 ezer km2 talán. Éppen ezek szerepelnek az első portolánó térképeken, majd Kolumbusz felfedezése után eltűnnek a térképekről... Nyilván valamilyen ősi, többször másolt térképekről vették át azokat.

 

Piramis horoszkópA gízai Nagy Piramisba a Nílus vizét vezették, amit föld alatti járatokon ki is vezettek. Ezek az alagútrendszerek délen egészen a fajjúmi Moirisz-tóig, míg északon a tengerig nyúltak. Volt egy szerkezetük, egy athanor, amit Hórusz szemnek is neveztek. Ezt a föld alatti kamra aknája alatti kamrarendszerekben tárolták (később a rómaiak bebetonozták a levezető aknát: Severus római császár i.sz. 200 körül). A gépet néha kihozták és szekéren Héliupoliszba szállították. Olyan vizet bocsátott ki, ami kapcsolódott a termékenységhez (valószínűleg ezt nevezték hekának, "varázserőnek"). A piramis akkor vesztette el funkcióját, mikor Mózes, a héliupoliszi Széth isten titkos papja kirabolta és elvitte az athanort.

Ezt a szerkezetet gyaníthatóan egy ősi civilizációból hozták Egyiptomba, és mindig egy újabb civilizáció felvirágoztatását szolgálta. Abban az időben még létezett egy másfajta technológia, melyet a nagyon régi népek ismertek...