HoméroszMiután Pszamméthikosz uralma délen is megerősödött, elrendelte, hogy Thébában a karnaki templom asszírok által lerombolt részeit építsék újjá. Homéroszt is elküldte Thébába a munkálatok egyik felügyelőjeként. Mindkét eposzában külön említi az egyiptomi Théba kincseit, melyek a „házak ölében” vannak és a város száz kapuját. Azt gondolom, hogy több évig is a városban élt Homérosz.

Alexandriai Kelemen, Gellius, Tatianosz vagy a Szuda mind elmondták, hogy sokan voltak abban a hitben, hogy Homérosz egyiptomi volt. A thébai születésű bizánci történetíró, Olümpiodórosz a Költő családjáról azt írta, hogy az a thébai nomoszban élt. Egy ókori névtelen irat — mely adataiban Alkidamaszra megy vissza — meg azt jegyzi meg, hogy Homérosz apját az egyiptomiak Menemakhosznak mondják, egy papi írnoknak. Héliodórosz szerelmi regényében, az Aithiopikában pedig az egyik egyiptomi pap azt meséli, Homérosz Théba szülötte, sőt azt állítva, hogy az apja valójában nem egy helyi pap, hanem Hermész isten volt.

PhalanxHomérosz életéről már az ókori görögök is számtalan legendával rendelkeztek és már az i.e. 6. században több város versengett azért, hogy náluk született a Költő, akiről az volt az általános hit, hogy valamiféle vak énekmondó volt, aki városról városra vánszorgott. De már azt a kort is, amikor élt óriási szórással adták meg i.e. 1150 és 650 közé téve. Valójában a számtalan legenda közt voltak valódi hangok is, akik valamilyen forrásból mégiscsak tudtak részleteket Homérosz életéről. Én semmi mást nem tettem csak ezen források nyomában mentem...

... Gügész után nem sokkal azonban született egy ión is, akinek a felmenői közt voltak magnésziai lüdek is. Ő volt Homérosz és i.e. 700 körül született a kisázsiai ión városban, Kolophónban. Szüleit nem sokra rá száműzték a városból és Szmürna városába telepedtek, ahol azonban nem ión, hanem aiol nyelvjárásban beszéltek és aiolok uralták. 688 körül kolophóniak elfoglalták a várost, mivel a korábban betelepült iónok a támadók segítségére siettek. Köztük volt Homérosz apja is. A fiatal Homérosz ekkor felszólalt a szmürnai tanácsban is. Szmürna újból ión várossá vált és az aiolok nagy részét elűzték. Homéroszék később vissza is tértek Kolophónba.

Kabírok. Szamothrakéi dombormű.Sok ezer évvel ezelőtt titokzatos és visszataszító lények jelentek meg a törpe nép földjein. Ma már nem tudni biztosan a források nyomán, hogy a föld mélyéről vagy az űr egy haldokló csillagáról érkeztek, mindenesetre magasságra nézve hasonlóak vagy talán még kisebbek is lehettek, mint az előbbiek, de nem egy emlős faj egyedei voltak…
Kétéltűek, bőrük pikkelyes, fejük hosszúkás, kezeiken és lábaikon –az ujjak közt– úszóhártyák feszültek. A földi emberiséghez képest ősöregek, sok ezer évvel régibb faj nálunk. Varázslók, akik elterjesztették a fémművességet, alkémiát, varázsszerek készítését és misztériumokat alapítottak mindenfelé. Több száz évig éltek... A mi fogalmunk szerint, nem tartózhattak az emlősök osztályába, ám mégis nagyon is emberszerűek voltak, hiszen az értelmes lénynek alapvető jellemvonása, amit az ember is birtokol: a két lábon járás, nagy koponyatérfogat, kezek használhatósága és a megfelelő testméret: mindezekkel rendelkeztek...

Hellenikon piramisaMikor a görögök árja elődei i.e. 2200 körül megérkeztek észak felől a mai Görögország területére, az nem volt lakatlan. Az ott talált népcsoportokat leginkább egy közös néven: mint pelaszgokat említették. A következő ötszáz évben nagy részüket magukba olvasztották.
A pelaszg alighanem szükségszerűen az a közvetítő nép volt, mely a Nyugat civilizációját vitte Keletre. Tőlük kellett származnia a Grál hagyomány jó részének. A pelaszgok voltak az ősi mértékegységek keletre hordozói. Ott voltak a történelem előtti Egyiptomban és Közel-Keleten. Ismert történetük nincs. Nem maradtak fenn történeti irataik, feljegyzéseik. Történelmük és vándorlásaik egyes állomásainak halvány emlékei még beivódtak a görög hagyományba, történetírók feljegyzéseibe...