Harold Wilkins térképe a világítótest feltételezett helyéről

Martín del Barco Centenera spanyol egyházi író és költő egy bizarr világítótestről számolt be egy költményében…
Centenera 1572-ben hajózott Spanyolországból Buenos Airesbe, majd elkísérte Juan Ortiz de Zárate expedícióját Rio de La Platához. Utána éveken keresztül járta az itteni területeket.
Centenera 24 évig kalandozott expedíciókkal Peru és Argentina közt. Egyszer embereivel egy „karbunkulus” nevű titokzatos állatra vadászott Paraguay dzsungeleiben, mely a legendák szerint világító követ vagy tükröt viselt a fején… Talán így jutott a Paytití és a Tó urához, Gran Moxohoz, kinek palotájának bronzajtajait aranyláncon odaállított pumák őrizték.

Piramisok feltételezett fejlődési soraAz egyiptológusok a világ legegyértelműbb és legegyszerűbb dolgaként beszélik el, hogyan alakult ki Egyiptomban a kőpiramis, mint temetkezési forma, és ennek csúcsa, a gízai Nagy Piramis. Tehát volt a predinasztikus kori Egyiptomban a sír fölé emelt homokbucka, amit téglával körberaktak (tumulusz). Ebből jött létre az korai dinasztikus időkben a masztaba, ebből a lépcsős piramis a III. dinasztia idején, majd a simafalú piramis…

SacsayhuamanNem csupán a kőfejtéssel, a tömbök simára munkálásával, hanem a szállításával is vannak kisebb-nagyobb fejtörésre váró esetek…
Őseink hatalmas köveket is elhurcolásztak, melyek szállítása nekünk is gondot okozna. Példáért menjünk vissza Peruba! Sachsayhuaman erődjébe, Cusco mellett hatalmas sarokköveket is elhelyeztek, s a legnehezebb súlya eléri a 360 tonnát. Az egyiptomiak vagy baalbekiekről tudjuk, hogy mesterséges utakat építettek kőszállításra, és azon vonszolták vagy görgették a monstrumokat. Peruban a krónikások szerint sok ezer embert kötöttek a kövek elé és azok húzták el. Ollantaytambo inka városban hat kolosszális monolitot is beépítettek az erőd falaiba. Az átlagos kövek 3,3-4,2 m magasak, 1,8 vagy még több szélesek és a vastagságuk 0,9 és 1,8 m között változik. Hatnak a súlya száz tonna fölötti, de van, amelyik talán eléri a 250 tonnát is. A bolíviai Tiahuanaco egyes tömbjei elérik a 400-600 tonnát, sőt egyesek szerint több óriástömb széttöredezett az idők során, de ép állapotban meghaladták az ezer tonnát is.

Óriási egyiptomi obeliszkMivel az ősi civilizációk egyik fontos eleme volt a kőépítészet, kezdve az egyszerű, alig megmunkált megalitikus tömböknél. Hozzáteszem, hogy a kővel való építkezés több ezer éven át az isteneknek szóltak, csak és kizárólag vallási/temetési indíttatású építményeknél alkalmazták kezdve a nagy ősi megalitikus birodalmaktól egészen a mayákon és egyiptomiakon át a parányi csendes-óceáni szigetekig. A nép, a hivatalnoki paloták, sőt a király is mindenfelé nád és sárkunyhókban, tégla vagy agyagépítményekben lakott.
Felhozok néhány dolgot, kezdve a kőfejtéssel. A világban számos otthagyott ősi kőbánya maradt fenn, mint pld. ez az egyiptomi és perui.

Az éggömböt tartó AtlaszSulpicius Gallus római államférfitól tudjuk, hogy Eudoxosz készített egy éggömböt is, s „ráfestette erre az égbolthoz rögzített állócsillagokat”. Ez az éggömb az általa elméletben megalkotott rendszert modellezte volna. Igazából már nehéz elképzelnünk ennek formáját, hogy nézhetett ki, mint egy armilláris szerkezet, vagy egy nagy gömb volt, áttetsző burkokkal, vagy egészen más…? Mindenesetre a modern feltevések szerint Eudoxosz egy óraműhöz hasonló, bonyolult fémszerkezetet készített, amely jól tudta modellezni a valóságos mozgásokat. A gömbben lévő szerkezet mozgatta a tengelyek irányát és sebességeket. Egyesek szerint ez is fogaskerék-áttételeken alapult. Ezáltal bemutathatta a Földről nézve, milyen az égitestek, csillagképek mozgása.

Valóban léteznek zsidó és mohamedán legendák egy mágikus kővágószerűségről, amit Salamon templomának építésénél használtak, de egyesek szerint a legendákat csupán az szülte, hogy a Biblia egy helye szerint a templom építésénél nem hallatszott a kövek faragása, csiszolása, hanem az zajtalanul folyt, és hogy Jahve megtiltotta a vaseszközök használatát az építésnél.
A legendák különféleképpen beszélnek a miértről. Az egyik szerint Salamon egy dzsinnekből álló csapatott küldött el egy nyugati hegységbe, ahol megszerezték egy holló által használt, samirnak nevezett követ, ami simán szétvágott egy kristályvázát. Egy másik szerint maga Azmodeus démon fedte fel Salamon előtt, hogy egy fajdkakasra van bízva a samir, akitől a király emberei végül ellopták…
Magáról a samirról (asamur) persze más és mást tartottak: ez egy kő (Salamon testamentuma szerint egy zöld kő), egy másik szerint élőlény, mégpedig sárkányféreg! A samir képe volt zajtalanul elvágni a kristályvázát, sőt a gyémántot is. A fajdkakas élősziklába lyukakat fúrt a samir-féreggel.