A középkori arabok nevezték el így, mert azt hitték ebbe a kamrába a királynő volt temetve. Az egyiptológusok az újabb időkben „középső kamrának” becézgetik, hogy eltérjenek a „téves” hagyománytól. A kamra alapterülete: 5,75 x 5,23 m. Teteje ferdeboltozatos, és a hegye 6.23 m magasra nyúlik. A piramist alkotó, gyenge minőségű helyi mészkő helyett, turai finomra csiszolt mészkőből rakták falait. A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (éppen 2 királyi könyök). Ennek hátfalába a középkori arab kincskeresők egy több mint 15 m hosszú járatot vájtak, abban a reményben, hogy bejutnak egy "másik" kamrába...

A Nagy Piramis Királynői KamrájaA Nagy Piramis Királynői Kamrájának fülkéje

Borchardt óta az egyiptológusok nagy része –mivel a Nagy Piramis belső elrendezése sehogy sem felelt meg a korábbi vagy későbbi sémáknak- oda jutott, hogy a piramis építési tervét az építés során még kétszer változtatták meg. Mikor a piramis magassága elérte a 13 m-ert, letettek arról, hogy föld alatti kamra legyen a sírkamra, és egy 20 m-es magasságban elhelyezett kamrát terveztek sírkamraként.

A kamra tetőszerkezete kunyhószerűen álló ferdeboltozatos tető, azelőtt nem alkalmazták a piramisokban, viszont ezután az összes későbbi piramisnál feltűnik. Ez az egyik hathatós érv amellett, hogy a piramisok egy fokozatos fejlődés útján épültek, tehát nem lehet, hogy a gízai három piramist valami rejtélyes őskori civilizáció alkotta, míg a többit az ókori egyiptomiak.

A Nagy Piramis Királynői Kamrájának belseje a fülkével

Borchardt szerint az építés második szakaszának végén a piramis szintje mintegy 30 méter magasságban állhatott. Ekkor jött Kheopsz új ötlete, hogy nem igényli a második kamrát sem, hanem egy harmadik kamrát építsenek a piramisban, mely sokkal nagyobb védelmet kapna.

Viszont ha ez így történt, ekkorra már be kellett vinni a kamrába a kőszarkofágot, ugyanis a Királyi kamra kőládája is akkora, hogy elméletileg ugyan kifér a folyosó, de gyakorlatilag lehetetlen végigtuszkolni, azaz akkor kellett bevinni, mikor a piramisépítés még a Királynői kamra padlószintjénél tartott. De hová lett akkor a kőláda, hiszen bajosan vihették onnan ki.

Viszont bírunk egy beszámolóval Idriszi 13. századi arab földrajztudóstól, aki leírta a piramis belsejét, és beszélt a ferdeboltozatos kamráról, melyben az ő idejében egy üres kőtartály állt, hasonló, mint a Királyi kamrában! Ez valóban jó érv lehetett arra, hogy egy korábbi terv szerint ez lett volna a sírkamra. Az egyiptológus Petrie hitelt adott az arabnak, pedig Idriszi azt is írta, hogy a mennyezet tele van írva ősi írással, aminek nyomát sem találni... (azaz Idriszi csak másodkézből való információt írhatott le), viszont kétségtelenül, akár igaz is lehet....

Az is igaz, hogy a Királynői kamra "befejezetlen", vagyis szántszándékkal befejezetlen. Így a padlózatát le sem csiszolták, de arról is letettek, hogy leburkolják, az itt emlegetett keskeny "légjáratai" sosem értek be közvetlenül a kamrába, ugyanis már nem vágták át a falon az utolsó 12 cm-ert.

Ha sírkamrának szánták, miért nem gránittal burkolták, mint a Királyi kamrát vagy Khephrén sírkamráját? Miért nem alkalmaztak előtte védelemül hulló rostélyokat? Hogyan zárták volna le a felvezető folyosót a Nagy Galéria megléte nélkül, ahol a záródugókat tárolták? Miért nem azonosak a Királynői és a Királyi kamra szellőzőjáratainak emelkedési szögei és miért mutatnak más és más csillagokra az égen? Ha ezek készítésének egyik oka vallási volt, úgy időközben a fáraó lelkének „kilövési iránya” megváltozott volna?

Borchardt azt fundálta ki megoldásként, hogy a második fázisban a sírkamra egyedüli védelmét a piramisbejáratának lezárásával gondolták, és nem gondolkodtak záródugókban. Később viszont Borchardt teóriáját a kétszeri építési tervmódosításról kezdték nem kielégítőnek találni, pedig ezen úgyszólván több egyiptológusi nemzedék felnőtt. Mára odajutottunk, hogy több vezető egyiptológus is elveti, hogy a Királynői kamra valaha is "sírkamrának" épült volna. És éppen az a hatalmas fülke a kamra falában okozta Borchardt teóriájának vesztét.

A Nagy Piramis Királynői Kamrájának metszete

Erről a fülkéről öreg barátunk, Manly P. Hall felvetette, hogy a fülke formája mennyire hasonló a Nagy Galéra keresztmetszetére, s talán egy hasonló folyosó kezdete akart lenni. Valójában a fülke bizonyosan valami szent ereklye tárolója kellett legyen, s ilyet nem raktak királyi sírkamrákba...

*

Memphisz körüli temetők piramisait utoljára Vito Maragioglio mérnök és Celeste Ambrosio Rinaldi építész mérte fel 1963 és 1975 között. Máig ez a legalaposabb vizsgálat, s a két olasz kutató számos - az építés részletkérdéseit megvilágító - szerkezeti elem vizsgálatát közölték. Nyolckötetes munkájuk 4. kötete szól a Nagy Piramisról (La Grande Piramide di Cheope, 1964), és minden kötet mellé egy dossziét mellékeltek különböző léptékű tervrajzokkal. Maragioglio és Rinaldi azt írják, hogy a Királynői Kamra nagy fali fülkéjére talán egyedül csak a dahsuri Tört piramis alsó kamrájának ún. „ablaka” hasonlítható valamennyiben. A két olasz szerint, ha a fülke és a Tört piramis ún. „ablaka” kapcsolatban áll egymással tervezés szempontjából, úgy a Királynői kamra eleve nem épülhetett sírkamrának. Más elmélet szerint a fülke szimbolikusan a másvilág kapubejáratát jelentette...

Abban több egyiptológus egyetért, hogy a fülkét egykor Kheopsz dioritból faragott szobrának szánták (Petrie, Edwards, Goyon vagy Lehner), de pld. Edwards vagy Hawass szerint végül erről letettek és üresen hagyták a fülkét. Stadelmann vagy Lehner viszont úgy vélik a fülkében a király ka szobrát (a király spirituális "mását") helyezték el. Goyon szerint a szobor dioritból volt, mert Al Mámun kalifa által vágatott bejárat folyosójában számos dioritszilánkot találtak a padlóba taposva: mikor az arabok lefejtették a piramis borítását, megpróbálták a szobrot is kicipelni, de a folyosóban darabokra tört végül... Ebben éppen igaza is lehet, hiszen Greaves angol tudós mikor 1638 körül felmérte a piramist, hallott egy legendát arról, hogy a fülke egykor egy "bálványt" tartalmazott.

Az ilyen fülkék ismertek az egyiptomi temetőkből, a régészek "szerdab"-nak nevezték el (masztabák keleti oldalán épült kápolnák déli sarkában alakították ki rendszerint az ilyen füléket, és be is falazták, csak kicsinyke ablakot hagytak rajta, ahol a szobor feje "kitegingetett"). Viszont egyetlen más ismert piramisban sem található ilyen szerdabfülke!? És nem is úgy néz ki, mintha be lett volna falazva...

Lehner szerint a Királynői kamra egyfajta álsírkamra volt, egy lezárt helység, ahol csak a király lelke lakott, melynek fel kellett szállnia a mennyekbe. A déli légakna végén lévő zárókő nem akadályozhatta ebben. A sírokban is volt egy álajtó, ami megakadályozta a lelkét, hogy visszatérjen az alvilágba. Hawass szerint a Királynői kamra légaknái jelképes folyosók voltak, a fáraó lelkének, ezért nincs kijáratuk a piramis külső felszínére.

A Nagy Piramis Királynői Kamrájában levő 'légjárat' A Nagy Piramis Királynői Kamrájában levő járatban hagyott rúd

[A légjárat nyílása, fölé karcolták, hogy 1872-ben vágták át. A déli járatban lévő vasrudat - amit Gantenbrink robotja lefilmezett- a közhiedelemmel ellentétben, nem Dixonék hagyták ott, hanem Morton Edgar és testvére, akik a húszas években hónapokig vizsgálódtak a piramisban]

Van még egy érdekesség a kamrával kapcsolatban, hogy kamra bejárata, a nyugati ajtófélfa láthatólag durván van megmunkálva. Ez viszont további gondolatok felé űzött néhány kutatót: mi van, ha ez egy "teljesen zárt kamra" volt, azaz nem is volt semmilyen bejárata, hiszen azok a "híres légcsatornái" sem vezettek közvetlenül a kamrába, azokat 1872-ben a két szabadkőműves Dixon testvérpár vágta ki, ugyanis a belső faltól 13 cm-re megálltak! Így nagyon is elképzelhető, hogy az ajtót is az első kincsvadászok törték be, azaz egy álajtó lehetett ott, mintha egy ajtó lenne kiképezve a kőfalban, csak éppen itt valóban egy kamra húzódott mögötte.

Némelyek ezért a kamrában egyfajta szimbolikus "anyaméh"-et, "magzatburkot", vagy egy óriási szerdabot látnak.

Ha mágikus ill. vallási elképzelés volt a légjáratok szerepe, akkor miért nincs előzménye vagy miért nem folytatódik a későbbi piramisoknál? Miért nincsenek légjáratok például a dahsuri vagy a két másik gízai piramisban? Miért nem vezetnek be a Királynői kamrába a járatok, mint a Királyi kamrában, hisz így funkciótalanná váltak? Vagy éppenséggel miért vezették azokat mégis tovább, hisz a régészek régebben azt hitték, csak 6-8 m hosszúak, erre Gantenbrink robotja 65 méter hosszan ment bennük.

Ha azonban a Királynői és Királyi kamra is része volt az eredeti tervnek, úgy mi célt szolgált a Királynői kamrában elhelyezett kőláda (persze, ha hihetünk Idriszinek)? Abba mit helyeztek? Két tetemet helyeztek volna el a piramisban? Ilyenre pedig nem volt példa az Óbirodalom idején, sem Kheopsz előtt, sem utána. Kheopsz a feleségeinek és gyermekeinek a piramis mellett építtetett sírokat.

Ellenben miként lehet, hogy Kheopsz saját sírhelyében szerdabot létesített kultuszszobrának, holott ugyanezt az előkelők sírjaiban megtiltotta. De nincs ilyen Khephrén vagy Mükerinosz piramisában sem. Szerdab építését a Kheopsz előtti dinasztiákban alkalmazták.

Aztán az építészeti furcsaságok sora a kamrák és folyosók nyomán, melyekre felfigyeltem:

Ha tehát a három kamra rituális célokat szolgált, miért nem fejezték be akkor a két alsó kamrát? Van-e annak jelentősége, hogy a föld alatti kamrának a mennyezetét lesimították, míg a padlója barlangszerű. Ugyanakkor az előtte lévő előkamrának nevezett parányi helyiség padlóját lesimították, míg a mennyezete teljesen egyenetlen. Királynői kamra padlóját nem simították el, míg a falait igen. A Királyi kamra fölötti teherelosztó üregek padlója is csiszolatlan, míg a mennyezete csiszolt... VAGY a föld alatti sírkamrába vezető folyosó magassága a kamra előtt hirtelen lecsökken, a vízszintes folyosó a Királynői kamra előtt hirtelen megnövekszik, míg a Királyi kamra előtt a magas előszoba alacsony átjáróban folytatódik... és így tovább még csomó furcsaság, amivel senki nem foglalkozik...

Viszont a déli járat légjáratában valóban találtak a piramisépítőktől származó tárgyakat Dixonék (első kép).Az eddigi közfelfogás az volt, hogy a fali fülke mögötti falban lévő 15,3 m hosszú járatot középkori kincskeresők vájták. Más vélemények szerint, létezhetett ott egy kisebb falifülke, amiben talán temetési kellékek voltak. Viszont ezt le kellett zárni egy kőlappal. Ezt a rablók keresték, mert a lyuk fölötti kőtömb alján csákánynyomok láthatók. Viszont a bevágott járat nagyobb részéért a kincsrablók a felelősek, akik bizonyára egy másik kamrát kerestek (2 és 3. kép).

A Nagy Piramis Királynői Kamrájának északi járatában maradt tárgyakA Nagy Piramis Királynői Kamrájánakmodellje
A Nagy Piramis Királynői Kamrájának felülnézeti modellje

A következő két kép mutatja, hogy Howard-Vyse ezredes se volt jobb a középkori kincskeresőknél, mert az emberei 1837-ben mélyen belevágtak a Királynői kamra fülkéje előtti illetve alatti padlóba, kincsek után kutatva, de nem találtak semmit, csak egy öreg kosarat. Erre aztán be is temettette. Gondolom a kosarat elhajította pedig értékes lett volna, hisz tökéletes lett volna egy C-14-es kormeghatározásra...

A Nagy Piramis Királynői Kamrájának Perring-féle metszete 1.A Nagy Piramis Királynői Kamrájának Perring-féle metszete 2.

Mindkét rajzot az ezredes segítője, Perring mérnök készítette 1837-ben. Az első metszet a kamra bejáratával szemben mutatja a termet, míg a másik a fali fülkével szemben. A padlóban, nagy "E"-vel jelölt részt vágták ki, majd visszatemették akkor...