Az európai utazók és tudósok a 16. században kezdték felfedezni maguknak a gízai piramisokat. De a belsejében csak a piramis felső kamráit tudták látogatni. Rendelkezünk 16-18. század közti utazók rajzaival, melyek a piramis belső szerkezetét is felvázolják. Kezdve a lengyel Radziwill herceggel, aki 1583-ban járt a piramisban, majd Greaves, Careri, Maillet és Pococke rajzain jól látható, hogy semmit nem tudtak a piramis föld alatti kamrájáról. Ennek magyarázata a következő: az ún. „leszálló folyosó” 105 méter hosszú és 30 méteres mélységbe visz le, de az arabok betörése óta csak a felső 40 méter volt járható, ugyanis az arabok ebbe a járatba szórták be a felvezető folyosóban szétvert mészkődugókat és más keletkezett törmeléket.

Íme Greaves (1638) és Maillet (1692) szerkezeti rajza a piramisról, s jól látható, hogy csak a leszálló folyosó első harmadát ismerték, és a vészkijáratnak is csak a felső végét...

Caviglia kapitány 1817-ben vállalkozott rá, hogy megtisztítja a folyosót (és az ún. „vészkijáratot”), hogy megnézze, mi van a végén, mert valahová vezetnie kell. Salt konzul pénzén napszámosokat fogadott. Óriási kínszenvedéssel sikerült eljutniuk a folyosó aljáig, ami egy hatalmas föld alatti terembe, aminek csak a mennyezete volt kidolgozva, míg a padlójának egyik felén hatalmas kőbuckák álltak ki, a bejárattal szembeni túloldalon egy 16 méter hosszú vakjáratot vájtak a falba, de minek, ha nem vezet sehová...? Caviglia arra gondolt, hogy ez a „kamra” csupán figyelemelterelés a sírrablók számára. Padlójába egy négyszögletes aknát vájtak, de nem volt nagyon mély a maga 2,5-3 méterével, de a környékbeliek meglepő módon elkezdték „feneketlen kútként” emlegetni. Caviglia azt hitte talán alatta egy másik kamra van, s belemélyített néhány lábnyit az aknába, de csak sziklát talált mélyebben is.

A piramisba vájt vakjáratA piramis kútaknája kívülrőlA piramis kútaknája felülről

Az első képen ez a föld alatti kamra déli falában lévő ún. „vakjárat”, amit a régészek szerint a piramis építői tévedésből vágtak 16 méter hosszan a kőbe vagy csupán a sírrablók megtévesztéseként. A második képen: a függőleges aknát rács veszi körül, míg a harmadikon láthatjuk a rács mögötti aknát.


VALAMI MÁS IS VOLT ODALENN?

A római Plinius említi –feltehetőleg Apión nyomán-, hogy a Nagy Piramis belsejében van egy 86 könyök mély kút, az alján vízzel, ami összeköttetésben áll a Nílussal. Az egyiptológusok erről a részletről azt hiszik, hogy nyilván az ún. Vészkijáratról beszél, ami a Nagy Galéria alját kötötte össze a leszálló folyosó aljával, pedig Plinius idején, tehát kétezer éve (!) még a látogatók a Vészkijáratnak csak az alsó végéből csúszhattak fel a felső kamrákhoz, tehát képtelenség lett volna az kútnak mondani, s az összeköttetést a Nílussal, meg főként nem. Hérodotosz meg 500 évvel Plinius előtt már egy titkos szigetről, beszélt a piramis alatt, amit a Nílusból odavezetett víz folyt körül. Ezen a szigeten volt Kheopsz igazi sírja. Ezekről a Nílustól idevezető a föld alatti csatornákról egyébként a kopt legendák is beszéltek, mint azt Maszudi feljegyezte.

Caviglia is arra gondolt, mint mi, hogy az akna mélysége csupán megtévesztés, és valamivel, kőhöz hasonló betonnal teleöntötték, s az akna valaha sokkal mélyebb volt? Perring angol mérnők húsz évvel Caviglia után biztos ebben volt, mert egy arab kőfaragóval vagy tízegynéhány méteres mélységig vájatta lefelé az aknát, mert abban volt, hogy ez vezet Kheosz titkos föld alatti szigetéhez. Végül felhagyott a próbálkozással, de tudnia kellett volna a következőket...

A piramis egy szikladombon áll, ha a Nílus 4500 évvel ezelőtti vízállását vesszük, tehát hogy onnan ide víz folyhasson, úgy az aknának legalább (!) 16-18 méter mélynek kellett lennie. De nem nehéz összeadnunk, hogy ez kellett legyen Plinius „kútja”, ami 86 könyök mély (38-45 m) volt, de a piramis lezárásakor teleöntötték „egyiptomi betonnal” vagy műkővel, aminek receptjét már régóta ismerték, s a rómaiak meg előszeretettel alkalmazták a betont mindenfelé… És ha a falba vágott vakfolyosó vége se a tömör sziklában végződött egykor...?

Abban semmi rendkívüli nincs, ha Kheopsz végül a sírját lent a mélyben terveztette meg, és a sírt egy föld alatti csatornán idevezetett Nílus vize védte, hisz Amenemhat király a listi piramisánál hasonló védelmet alkalmazott...

Az egyiptomi hagyományban, a padlóba mélyített akna - legyen az a templomok hátsó traktusában - Szokarisz irodalmába vezető bejáratot szimbolizálta. A Nagy Piramis esetében azonban több lehetett, mint szimbolikus lejárat az árnyak birodalmában...

Van tehát egy föld alatti barlangszerű termünk, padlójában egy aknával, ami eredetileg akár 45 m mély is lehetett, azon ókori rómaiak akik még „kirándultak” egyet a piramisban a föld alatti kamra padlóján lévő kút aljában megpillanthatták a vizet, ha fáklyát vagy kavicsot dobtak bele. De mit tudhatunk még erről a különös világról, ami a „föld alatti kamra” titokzatos aknájából nyílt egykor, mikor még a gazdag római turisták olyan kegyben részesülhettek, hogy helyi idegenvezetőik letuszkolták őket ebbe a világba..., s amely világ korábban azonban az egyiptomi misztériumoknak adott helyet évszázadokon keresztül, majd a római korra -teljesen érvényét vesztve- már csak amolyan „piramisbéli csodaként” üzemelt...

Itt még egy rajz a föld alatti kamráról, melyen jól látható a vakfolyosó és a padlóba vágott kútakna.

A Nagy Piramis föld alatti kamrája tehát az arabok betörése után nem volt látogatható, mert a levezető járat több mint hatvan méter hosszan teletömödött a felvezető járat mellől kibányászott kőtörmelékkel és homokkal. De Sztrabóntól tudjuk, hogy az ő idejében még látogatták a föld alatti sírkamrát, majd Septimus Severus római császár 200 körül vagy Diocletianus bizánci császár száz évvel később lezáratta a piramis, mégpedig olyan jól, hogy Al-Mámun bányászai nem lelték a bejáratát.

Onnan is tudjuk, hogy nyitva állt akár a bizánci időkig, hogy a föld alatti kamra falain grafittiket találtak abból az időből...

A források szerint azért zárták le, mert zarándokhelyévé vált a mágusoknak, alkimistáknak és más misztikusoknak. Valamelyik uralkodó ennek akart véget vetni. Ha jól gondolom, akkor egészen a 300 körüliig szabadon állt a föld alatti kamra aknája, ami levezetett a mélybe, s csak ekkor betonozták be műkővel. Szinte minden forrás erre utal...!

Az első egyiptomi arab történetírók Maszuditól Makriziíg (9-14. század) mind kopt írásokra vagy beszámolókra hivatkoznak a piramis belseje kapcsán és olyan termeket írnak le, amiket ma hiába keresünk. A koptok az ősegyiptomiak egyenesági leszármazottai voltak és a római uralom idejétől már kopt nyelven, görög betűkkel írtak. Ők tehát minden további nélkül lent járhattak a piramis kamráiban, mielőtt a piramist Diocletianus lezáratta. Fodor Sándor magyar történész - a gízai piramisokról szóló középkori arab beszámolóknak világszinten is az egyik legjobb ismerője - maga is odajutott, hogy a piramisról szóló arab legendák eredete valóban a 3. századig nyúlik.

Az időközben kereszténnyé vált koptokat pedig már valamiféle „titoktartási kötelezettség” sem terhelte, mivel számukra a piramis már csak egy pogány szimbólum volt. A középkori arab történetírók még olvasták ezeket a kopt iratokat (majd el is égették azokat), melyek beszámoltak a Diocletianus előtti piramis belső kamráiról.

Egy rajz arról, ahogyan ma ismerjük a kamrákat

Al-Maszudi, Al-Kaíszi, Al-Qudácí, Makrizi és más arab szerzők leírásai kissé zavarosnak hatnak, mert másodkézből származtak, nem is értették a legendák lényegét, majd még igyekeztek mindenféle „csodát” kimutatni a piramisban. Viszont a beszámolókból könnyű kihámozni a lényeget. Anélkül, hogy hosszas elemezgetésbe fognék, inkább elmondom mire jutottam az ősi kopt források alapján.

Tehát i.sz. 300-ig ilyen lehetett a Nagy Piramis alsó része: a bejárati folyosó 106 méter hosszan levezetett a 30 méter mélyen lévő föld alatti kamrába. A kamra közepén lévő akna akkoriban függőlegesen legalább 40-45 méter mélyre vezetett és az alja belecsatlakozik a Nílus vizét szállító alagútba.

Ellenben 18 m mélyen az akna mind a négy oldalából ajtó nyílt egy rövid –talán csak 3-4 m hosszú- átjáróba, ami egy nagyobb terembe vezetett. Itt megjegyzem, hogy az egyiptomiak imádták a szimmetriát és a szimmetrikus elrendezést, és biztos, hogy itt is ezt alkalmazták, ezért volt a négy égtáj irányában egy-egy kamra.

Tehát ezen kamrák padlója már a piramis alapja alatt volt 48 méterrel, de mindegyik kamra közepénél egy kör alakú akna tátongott, amik alját valószínűleg becsúszó kőlapok zárták el. Mind a négy kamrából tehát lefelé egy újabb és elég tágas kamrába lehetett jutni. Itt egy zöld dioritból álló királyszobor volt, akit tanítványi ültek körbe, szintén kőből kifaragva. Ezen kamra padlója már akár 55 m-nyire is lehetett a felszíntől. De a kapott források arra utalnak, hogy mindegyik kamrából egy-egy átjáró vezetett még egy kamrába, s az egyikben egy istennő lefátyolozott szobra állt, akit a legendák Ízisszel, s a kamrát a titkos Ízisz-Misztériumok helyével azonosítják.

További részleteket már nehéz kinyomozni, hogy voltak-e még kamrák, de az nagyon is lehetségesnek látszik, hogy valamelyik itteni kamrából titkos folyosó indult nyugat felé, hogy valahol a sivatagban napvilágra jusson, aki itt hagyta el egykor a piramist (de kár folyosók vezethettek a szélső kamrákból mind a négy irányban is). Az is lehetséges, hogy az általunk is ismert föld alatti kamra falába vágott vakjárat sem zsákutca, hanem a folyosó folytatódik és egy kamrába vezet.

Ezt a rajzot jó pár éve rajzoltam, a föld alatti ismeretlen kamrák lehetséges elhelyezkedéséről, hozzátéve, ha lesz időm, rajzolok egy újabbat, mert ezen néhány dolog még nincs rajta, de mutatja nagyjából, amit itt elmondtam

Amikor Pszammetikhosz felnyittatta a piramist i.e. 660 körül felnyittatta a Nagy Piramist, itt talált olyan kamrákat - mint amire a kopt források utaltak -, ahol héliupoliszi alkimisták voltak eltemetve, s beszélnek üvegkoporsókról, nem rozsdásodó fegyverekről, hajlítható üvegről, és más csodaszerekről, de ami még fontosabb, a mellettük lévő könyvekről, melyek alkimista recepteket tartalmaztak. A Héliupoliszi Testvériség beavatottjai hozták le ide a királyt, s vele tartott egyik testőre, az ión hoplita zsoldos, Homérosz is. A könyvek kellettek neki, hogy az időközben feledésbe ment alkimista eljárásokkal aranyhoz jusson. Pszammétikhosz utódai idején pedig számos szaiszi főhivatalnok idehozatta múmiáját, mely múmiákról a kopt legendák többször szóltak.

Hogy egy ilyen sziklába vágott kamrarendszer kialakítása nem különösebben jelentett technikai akadályt, azt jól mutatják a Királyok Völgyének sírjai, ősrégi egyiptomi bányák járatai vagy akár -messzebb menve- az anatóliai Derenkuyu föld alatti városa is...

Ezek után már sokkal érdekeltebben fordulhatunk azon régi legendák felé, melyek azt állítják, hogy a föld alatti ún. befejezetlen sírkamra nem a mélypontja a piramisnak, hanem a legfelső emelete egy számos teremből és folyosóból álló valóságos föld alatti városnak, ősi labirintusnak.

Továbbá állítom, hogy a piramis titkos kulcsa nem a Gantenbrink-féle kis szellőzőaknák járataiból nyílik a piramis felső részében, hanem a föld alatt kamra négyszögletes kis aknájából. Viszont szinte semmi remény nincs arra, hogy valaha is bárki engedélyt kapjon arra, hogy az akna alját még vagy tíz méterrel tovább mélyítse. Ilyen ásatásra soha nem fognak engedélyt adni, így nem is látom esélyét annak, hogy ebben az új évszázadban eljussunk a piramis végső titkaiig.

Így aztán megmarad a gízai piramisokkal kapcsolatban a misztikus homály és már nem is csodálkozhatunk például azon ezoterikus legendán, mely szerint négy lejárat vezet Agarthába, a titkos föld alatti királyságba. Az egyik a gízai Szfinx lábainál, egy másik Mont-Saint-Michelnél, egy harmadik Néant Pertuisnál, a sejtelmes brocéliandei erdőben, és végül a legfontosabb bejárat, a tibeti Shamballáhnál...


MINDENKINEK GYANÚS VOLT MÉG SEM KUTATJÁK

A piramis föld alatti kamrájáról persze Caviglia és Perring mérnök is többet gondolt, mikor az 1800-as években az tovább mélyítették, ma olyan 9-10 méter lehet a mélysége. Akkoriban még ez szabad volt. De sajna nem olvashatták a kopt beszámolókat, mert azokban többször elmondták: hogy van egy mély akna a piramisban, abba leereszkedve tíz öl mélységben található négy bejárat, ami egy átjárón át egy-egy terembe vezet. Nos, 10 öl mélység megfelel 18 méternek, azaz csak 8-9 métert kellett volna még mélyíteni...!

De maga az egyik legnagyobb egyiptológus, az angol Flinders Petrie, aki 1883 körül felmérte a Nagy Piramis folyosóit, szintén rejtélyt szimatolt az akna alján, és megtisztította a beleszóródott törmeléktől, kavicstól és homoktól. Petrie úgy gondolta, hogy az akna elrejt vagy takar egy kőtömböt, mely vizuálisan beolvad a falába. Elrendelte a munkásainak, hogy ássanak a mélyére, tisztítsák meg az akkorra már 9 méteres mély aknát (Caviglia még csak 2,5 m-esnek találta, mikor lejutott a kamrába). Petrie csalódottan vette tudomásul, hogy semmi mást, csak tömör alapkőzetet találtak. De Petrie mit sem tudott még akkoriban Joseph Davidovits száz évvel későbbi felfedezéseiről az „egyiptomi betonról”. De számunkra jelzés értékű, hogy ő is arra gondolt, hogy az akna valójában még mélyebb kamrákba vezet.

Az utolsó próbálkozás egyébként az 1985 körül történt (utolsó engedély!!), mikor az akna aljába egy 6 méter hosszú fúróval belefúrtak és csak sziklát találtak, de úgy látszik ők sem olvasták a kopt beszámolókat! Ugyanis ettől sokkal mélyebben is sziklát találnak, mert az akna eredetileg 40-45 méter mély lehetett, s a falban lévő bejáratot egy függőleges fúrás ugyan, hogy mutatná ki??? Egyszerűen ki kellene onnan szedni azt a tízméternyi betont, hogy a 12 kamrához jussanak, ha pedig a Nílusból odavezetett folyosóban lévő „titkos sírt” is akarják, akkor még vagy harminc méternyit kellene kiszedni...!

Ozirisz feltételett sírja a piramis alatt

Azt hiszem ez a „titkos sír” szintén tükrözte az „Ozirisz-sírok” elrendezését, amilyet Khephrén felvezető útja alatt is találtak. A parányi kődombon, azaz „szigeten” négy oszlop áll, jelképezve az ég négy tartóoszlopát, Nut istennő, az „égi tehén” négy lábát. Ebből is gondolható, hogy miért mondtam, hogy a Héliupoliszi Testvériség eredeti neve „Oszlopok Őrei” volt. A jelképes sírhoz labirintus vezetett, melynek közepén lévő, víz által körbefolyt szigetecskén állt a Bölcsek Kövét előállító athanor („Hórusz Szem”) ládája, amit egy köré fonódó kígyó, az ouroborosz (az életelixír szimbóluma) őrzött. Ezt lehetett a legtitkosabb alkimista misztériumok központja. Lűdosz 6. századi bizánci történetíró még említette, hogy a gízai piramisok külső burkolatára alkimista szimbólumok voltak vésve, mint pld az ouroborusz is. Az említett ládát hozta el Odüsszeusz a phaiákoktól. A mellékelt színes rajz -csak hogy jobban értsük a lényeget- a Khephrén útja alatti akna legalsó, 29 m mélyen lévő kamrájának rekonstrukciós rajza: Ozirisz szimbolikus sírja...

Talán a föld alatti kamra vakjárata is egy a piramis alól kivezető folyosó vége, ami akár kamrákon át is vezetett. Van egy leírásunk, miszerint a piramison kívül volt egy mesterien álcázott kapu, ahonnan egy 36 méter hosszú boltozatos járaton keresztül egy út vezet hét lezárt kamrához, melyek a hét bolygó nevét viselték. Innen egy folyosó vezetett a piramis alatti kamráig! Ezeket a beszámolókat sokáig a régészek üres fecsegésnek gondolták, de már jó ideje tudjuk pedig, hogy nem azok!!! A déli falba vágott vakjárat mélysége és iránya éppen megfelel annak, ahogy a kopt beszámolók leírták a kivezető folyosót, melynek oldalából más kamrák is nyíltak. A járat itt a piramis közepe alatt érte el a 30 méteres mélységet, tehát a déli irányban haladva fokozatosan emelkedett, hogy aztán valahol a piramison kívül elérje a felszínt.

Hogy honnan tudom, hogy ez igaz? Egyszerű: 1987 őszén a japán Waseda Egyetem kutatói egy 30 m mélységig ellátó radarral felszerelve vizsgálták a piramis környékét. A gúlától 40 méterre, délnyugatra bemértek egy 8,8 x 5,5 m alapterületű föld alatti termet. A kamra feltehetően egy, a Kheopsz piramis délnyugati sarka alá vezető folyosó részlete. Ezen kívül bemértek a déli oldalon (!!) egy 42 m hosszú alagutat, mely a piramis alatt húzódik. (De a legendák szerint több föld alatti alagút is kivezetett a piramis alól és több irányban).

Abszolút semmi remény nincs arra, hogy a főrégészek a közeljövőben megadnának olyan engedélyt, hogy ott valamiféle bányatechnikával egy nagyobb szeletben feltörjék vagy 20-30 méteres mélységeben az alapkőzetet, hisz egyértelmű hogy itt fúrás nem elég. Arra még mindig mondhatják, hogy egy sziklarepedés vagy természetes barlang. Mintha mindenki gátolni akarná a piramis további titkainak napvilágra hozatalát...

Mikor Jean Kerisel francia talajmérnök 1991-ben megvizsgálta a piramis föld alatti kamráját, arra a feltevésre jutott, hogy alatta a mélyben valóban létezhet „Kheopsz titkos szigete”, amit a Nílus odavezetett vize védelmez. Kerisel engedélyt kapott a mérésekre és a föld alatti kamrába vezető vízszintes folyosó alatt érzékeltek egy egy keresztirányban haladó folyosót. A kamra bejáratától nem messze pedig a folyosó fala mögött egy ugyanolyan függőleges akna húzódik, amilyen a föld alatti kamra közepén, és legalább öt méter mély. John Cadman szerintem helyesen gondolja, hogy egykor ez az akna kötötte valahogy össze az alsó részt a Királynői Kamrával, amely kamrában egykor még egy kőláda állt, bár erről a régészek soha nem beszéltek...

Kerisel úgy véli, hogy a vízszintes átjáró alatt egy teljesen különálló folyosórendszer húzódhat, melynek függőleges aknájába egy vagy több folyosó vezet. Elképzelhető, hogy a levezető folyosó oldalába csatlakozó vészkijárat még tovább tart lefelé, majd párhuzamosan halad a folyosó vízszintes szakaszával, a föld alatti kamra irányába. Ez a folyosó talán a Nagy Szfinxig vezet?

Mi van hát a Nagy Piramis alatt? És miért épült, mire használták, miért hagytak a piramisnak kijáratokat? Ezek a kérdések legalább annyira izgatnak, mint maguk a megtalálásuk. És persze a titkos hagyományokra gondolok, mert Egyiptomban Hathor, majd Ízisz számított a piramis asszonyának és a hét Kabir anyjának vagy úrnőjének. A piramis egyik föld alatti kamrájában, mely a Kabir termékenységi rítusok titkos központja volt, gyűltek köré Kabirjai. Ez a kamra megfelelt Szokarisz egyik „barlangjának” is. Ugyanakkor egy titkos, bronzfalú kamrában hozta világra az istennő vagy talán csak egy papnője a „fekete herceget”, akit a nyugati hagyományok évezredekkel később Fényhozónak, Lucifernek ismertek... Nem tűnök-e a valóságtól elrugaszkodottnak azzal, ha arra következtetek, hogy ez az „ős termékenységi kamra” - amilyen kamrák amúgy valóban voltak az egyiptomi templomok hátsó traktusaiban - ott van valahol a befejezetlen föld alatti kamra alatt...?

Piramis földalatti kamrája

Egy megszállott piramiskutató, az angol Morton Edgar közel száz évvel ezelőtti fotója, a föld alatti kamráról, a Nagy Piramis számomra legmegdöbbentőbb és legrejtélyesebb kamrájáról, melyről sikerült elhitetni, hogy egy félig kész sírkamra vagy a sírrablók - akik még nem is léteztek Kheopsz idején - megtévesztésére épült. Edgar idején még tele törmelékkel, szemben a „vakjárat” bejáratával...