Charles Fort fantasztikus intuícióit már több mint száz éve, hogy leírta az emberek "lehalászásáról". Bár ő a korunkba helyezte mindezt, de úgy gondolom valami hasonló zajlott le a prehisztorikus időkben. Mikor a vénuszi eredetű kabirok és telkhinek megjelentek körünkben, sötét korszak köszöntött az emberiségre. Az ember hirtelen visszacsúszott a ranglétrán prédaállattá. Az idegenek hasznosíthatónak vélték ugyanis az embert, s így vadásztak is ránk. Volt egy bizarr fegyverük, ami nem ölte meg, hanem megigézte, ledermesztette, hipnotizálta, szuggerálta az embereket, elég volt, ha csak rájuk irányították...

Memnón-kolosszusok

 

Memnón-kolosszusok III. Amenhotep fáraó (i.e. 1388-1351) két hatalmas ülőszobra, melyek az ősi Théba nekropoliszának területén állnak (a hely tengerszintfeletti magassága 77 méter). Ikerszobrokról van szó, melyek egymástól 15 méternyire vannak. Kelet felé néznek. Egykor mögötte állt III. Amenhotep gigantikus halotti temploma. A templom a Nílus árterének szélén épült és az évenkénti elöntések jelentős károkat okoztak, majd i.e. 1200 körül egy nagy földrengés érte a területet, ami tovább rombolta a templomot. Ezek hatására, kétszáz évvel a felépítése után a templomkomplexum nagy részét el is bontották, hogy más templomokhoz használják fel.

A prehisztorikus eredetű alkímia eredete Atlantiszra vezet, így gondolta ezt Helena Blavatsky, Fulcanelli, Lewis Spence, Karl Doberer, Shirley Andrews és több más kutató is. Kapcsolódik az ott tanyát vert kabirokhoz/telkhinekhez, és az őket tisztelő különös embercsoporthoz, akiket a kései hagyomány szintén kabiroknak nevezett. Ez az ősalkímia gyakorlatilag egy másik tudományt, nem az emberi nagy kultúrák által megteremtett tudományt takarta.

Stanley Faber angol teológus (1773-1854) az 1803-ban kiadott Mysteries of the Cabiri c. kétkötetes munkájának első kötetének elején közölt egy csodálatos képet. Fölé fejlécül ezt írta: „AN ANCIENT NYMPHEUM or CABIRIC GROTTO”, tehát „Egy ókori nimfaion vagy kabirikus grotto” .
A kép látszólag egy idilli, ám elhagyatott szenthelyet mutat. Központi rész egy hatalmas szikla, melyben egy nagy boltíves bejáratú barlang vagy grotto van. A barlang belseje kis tó, ugyanis a barlang falaiból három kis patak is ömlik a belsejébe. Szemből nézve a barlang bejáratának bal oldalán kis lapos tetejű templom, egy in antis, melynek parányi előcsarnokát két oszlop tartja, míg a barlang jobb oldalán egy nagy víztartályszerű valami, amibe két sziklaforrásból is ömlik a víz. A tartály oldalára hosszúkás rések vannak vágva, hogy a víz azokon kiömölhessen.

Az Athéni Szelek tornyaAz ókori athéni agorán állt – és romjaiban még ma is áll – a híres Szelek tornya. Az épület nyolcszögletű és márványtömbökből épült: 12 méter magas és 8 méter átmérőjű. Kirrhoszi Andronikosz makedón csillagász alkotásának tartják, azaz i.e. 50 körül épült volna, de ezt kizárólag két római szerzőre hagyatkozva (Vitruvius és Varro), ugyanis a görög források mind elvesztek, s egyedül ez a két szerző említi a tornyot (így nem lehetetlen, hogy ettől az időponttól 100-200 évvel korábbi, azaz valójában az alexandriai korszak terméke, ami hihetőbb lenne).
A görögök 8-féle szelet különböztettek meg, éppen ezért 8 szélistenük volt, s ennek megfelelően a Szelek tornyának 8 oldala volt. Mindegyik oldalon a szeleknek megfelelő isten képével. Az épület tetejét egykor egy szélirányba forgó bronz Triton-szobor díszítette. Mikor valaki lelopta azt, Athénre nagy hőség köszöntött, amit csak úgy tudtak elűzni, hogy egy nagyon ősi szokásnak megfelelően fekete hajú szüzet áldoztak a torony tövében.

A SzfinxHogy kit ábrázol a gízai nagy Szfinx, miért tűnik annyira megviseltnek a szobrot körülvevő árok? Valóban rejtélyes-e a szobor hátsójánál talált alagút? Néhány kérdés, amire megpróbálok itt válaszolni. Van olyan válaszom, ami felhevíti és van olyan, ami lehűti a kedélyeket, és van olyan, ami beleillik abba a hatalmas koncepciómba, amit én a rejtélyes és ismeretlen prehisztorikus Egyiptomról és a világ más történéseiről gondolok…

A Nagy Piramis Királynői KamrájaA középkori arabok nevezték el így, mert azt hitték ebbe a kamrába a királynő volt temetve. Az egyiptológusok az újabb időkben „középső kamrának” becézgetik, hogy eltérjenek a „téves” hagyománytól. A kamra alapterülete: 5,75 x 5,23 m. Teteje ferdeboltozatos, és a hegye 6.23 m magasra nyúlik. A piramist alkotó, gyenge minőségű helyi mészkő helyett, turai finomra csiszolt mészkőből rakták falait. A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (éppen 2 királyi könyök). Ennek hátfalába a középkori arab kincskeresők egy több mint 15 m hosszú járatot vájtak, abban a reményben, hogy bejutnak egy "másik" kamrába...