Mikor évekkel ezelőtt elkezdtem foglalkozni az Argonauták útjával, kapásból abban voltam, hogy az akkor történt, mikor a görög történetírók is mondták (Pld Eratoszthenész szerint i.e. 1245-ben), s ilyen tekintetben nem is foglalkoztam a kérdéssel, mert maga az utazás és az Aranygyapjú jobban érdekelt. Majd később észrevettem néhány kronológiai problémát, mikor elkezdtem tanulmányozni a Kopaisz-tó környékén a történelem előtti időkben virágzott ismeretlen kultúrát: hiszen innen indult ki minden!
Ezután már kétféle változatban gondolkoztam, egyforma eshetőséget adva mindkét változatnak. Tehát elképzelhetőnek tartottam az utazást i.e. 3200 vagy 1300 körül is (de képtelen voltam dönteni a kettő közt).

Sajnos a források nagy hiánya okozzák, hogy sokáig nem jutottam dűlőre egyik mellett sem. A következő adat, mikor Odüsszeuszék elhaladtak a tengerek egy helyénél, Homérosz megjegyezte, hogy ott haladt el korábban az Argó hajó is! Na, most Homérosz ezen kívül sehol nem említi az argonautákat, miért...? Mintha üzenni akart volna ezzel is, egy kódot közölt, hiszen Odüsszeusz, mármint az "igazi" Odüsszeusz i.e. 3100 körül élt...

Amikor már azt írtam, nagyjából úgy gondoltam, ahogy ma is, de akkor is, sőt most is (!) még adok egy halvány esélyt (90 - 10), hogy mégis 1300 körül történt az esemény (éppen Mózes rablása miatt!). Tehát ilyen szempontból -Mózes miatt- éppen erre a lehetőségre utaltam, de ott csak megemlítettem az egészet, és nem akartam belemenni azt kifejtett kronográfiai problémákba.
Mint régebben is írtam, ha jön egy újabb, biztosabb adat, akkor simán elvetem a korábbi teóriát, és újat keresek. De most is csak az erősödik bennem, hogy az utazás a történelem előtti idők vége felé történt. Pld ilyen bizonyíték lenne, ha mondjuk az orkhomenoszi vagy iolkoszi ősöreg királyi palota romjai közt találnának egy ötezer éves korsót, amin mondjuk egy fura hajót mutatnának kikötve egy kis szigetnél, az égen tüzes nyílvessző húzna el, és a szigeten a hajósok egy bizarr istenség előtt tisztelegnének... Ez egyértelműen eldöntené a kérdést, a korábbi időpont javára... Ugyanígy eldöntené az utóbbi időpont javára is, egy mükénéi sírban talált írásos tábla, ahol Kholkhiszt, Orpheusz és mondjuk egy történeti királyt együtt említenének, esetleg utalnának az expedícióra is...

Olyan szempontból, amúgy sok minden nem változna, ha áttenném a későbbi időpontba, sem a helyszínek, sem a történések szempontjából. A legnagyobb probléma persze, mint írtam, a források hiánya, hogy nincs egy olyan megbízható vezetőnk, mint a beavatott Homérosz volt...
Összemosódások a történelmi mondákban úgyszólván szokványosnak számítanak. Maguk az ókori görögök is tisztában voltak ezekkel, sőt sok esetben próbáltak kimutatni ill. szétszedni cselekedeteiket. Pld. Héraklész tipikus példája ennek, amikor a neve alatt számos mitikus hős cselekedete összemosódott, így a föníciai Hérakleszé, az egyiptomi Hérakleszé, a daktülosz Hérakleszé és a görög Hérakleszé, sőt Varro római tudós már összesen 43 különböző Héraklészt számolt össze, kiknek a cselekedetei mind Héraklész neve alatt maradtak fenn...
Orpheusz szerencsére csak kettő volt, és mind a kettő egyiptomi. A későbbi inkább az egyiptomi egyistenhit terjesztőjeként vált ismertté görög földön, ő nem hiszem, hogy ilyen nagyobb expedíciót irányított volna...

Na most ezt írtam: "Azt hiszem, és ez lehet a helyes út, hogy volt a mi Varázslónk, aki az egyesítés előtti Egyiptomból, Atum városából érkezett, időbelileg megelőzve Odüsszeusz utazását, amit mi i.e. 3100 +/- 50 év tettünk..."
Tehát ebből az következik, hogy az Argonauták expedíciója is a korábbi Orpheusz idején történt (i.e. 3200 körül), mert a helyszínek (Orkhomenosz ősi királysága, Kolkhisz, és a többi), mind arra az időszakra mutatnak: mikor az i.e. 4. évezredben, már egy történelem előtti kultúra leszálló ágában történtek ezek az események. Mintha az összes helyszín akkor élte volna már virágzásának végét. Nehezen tudnám csak elképzelni, hogy i.e. 1300 körül esett volna meg az Argonauták mágikus expedíciója...

A már említett különös törpe faj képviselői lehettek sok évszázadon át a Grál őrei, ők vitték Hüperboreaszról Atlantiszra, majd onnan Egyiptomba (kiket később Kabirokként vagy Kurészekként tiszteltek). Az ő istenük lehetett igazából Széth, vagy maga is egy Kabir volt. Ők alapították a Kabir Misztériumok mögött a még titkosabb Héliupoliszi Testvériséget. Rítusaik legősibb kapcsolatokat mutatnak a kígyótisztelettel. Egy ilyen Kabir, a Kígyópap Kászir érkezett az ősidőkben Egyiptomból Baalbekbe, hogy felépítse Baál templomát. Kabirok és Telkhinek voltak a fémmegmunkálás és alkímia őrei, az ő beavatottjuk türoszi Hiram, a jeruzsálemi Templom építésze (az pedig a munkáiból látszik, de ezt nem taglalom).

A Kabirok kapcsán nem akartam belemenni a részletekbe, de való igaz G. W. Speth egy magasrangú szabadkőműves (1847-1901) hívta fel arra a figyelmet, hogy néhány jelentős Kabir-jelkép fennmaradt a modern szabadkőművességben. Ez még csak erősíti, hogy az ún. "Memphiszi Szabadkőműves Rítus" 50°-ának elnevezése: „Szamothrake magasztos bölcse”.

A rítusaikat is rövidre fogtam, mert nem akartam annyit magyarázni, elég ha John Yarkertől idézek, s azon láthatjátok mire gondoltam: "Az mondják, a Szamothrakéi Misztériumok beavatási ceremóniáinak utolsó három napjának időszaka a <> volt és misztikus táncokkal ábrázolták a mennyei testek mozgását a trón körül, mely összekapcsolódott egy csillagászati rítussal. Egy fehér követ mutattak a beavatottnak, mint a tagság szimbólumát. A templom méhkaptárként szolgált és a belső barlang vagy szentély tartalmazott egy piramisszerű kamrát, mint a legszentebb helyet..." (THE ARCANE SCHOOLS, 1909). Szóval ezek bonyolult dolgok, nem lehet ezzel kezdeni a vallástörténetet az biztos...

A Grál korábbi -tehát az Atlantisz előtti- és a Pharoszra kerülés utáni "sorsát" ugyanígy felderítettem, aminek egy kis részlete volt csak Odüsszeusz kalandja. De hasonlóan részletesen foglalkoztam az Argonauták kholkhiszi utazásával, hisz ők bizonyosan nem a Grál-ért mentek oda, de amiért odaeveztek -az a bizonyos "Aranygyapjú"- valamiképpen összefüggött a Grál szerkezetével.
Egyébként az Argó-expedíció valódi vezetője nem Jászon volt, vagy Herkules, mint pld. Diodórosz hitte, hanem Orpheusz, aki eredetileg egyiptomi pap volt, és aki a legmagasabb beavatásig jutott, beleértve a hétnapos bezártságot a Nagy Piramis alatti titkos kamrában.
Orpheusz társa és barátja volt a papi rendben Mózes, kinek írásait magával vitte Görögországba. Miközben Mózest a Héliupoliszi Testvériség a Nagy Piramis kirablására küldte, addig a testvériség egy másik harcosát, Orpheust a prehisztorikus fémművesség és alkímia másik központjába, a kolkhiszi Aiába küldték. Ez persze összefügg azzal is, hogy a mitikus király, Ozirisz (Asur-Uszir) mikor nyugatról érkezett, nem Egyiptomba ment előbb, hanem a Kaukázusba, ahol sziklához láncolva őrizték Prométheuszt, a Beavatót, aki a mítoszok szerint az emberiségnek adta a tüzet, s ami szent láng volt, s hogy jól értsd: az istenek szekerének kitörő lángjából, a narthex-cserje szárába rejtve. De Prométheusz, ugyanaz mint Azazel vagy Lucifer, s bukása előtt az isteni palota kapuőre volt. Élete végén pedig keresztre feszítették valahol Keleten, akár Oziriszt.
Igen azt hiszem, hogy annak a kis csoportnak, akik az óceán felől elérték Pharoszt és Egyiptomot és akiknek útját eddig figyeltük, volt egy másik kis csoportja, akik viszont a Kaukázusba mentek. Azt is gondolom, hogy magukkal vittek valami rettentően fontos dolgot. Ezt ott, Kolkhiszban elrejtették. Orpheuszt azért küldték, hogy ezt megszerezze, előtte kiállva a próbákat a sárkány szent ligetében. A Héliupoliszi Testvériség küldetésében benne volt a két különös gépezet egyesítése. Orpheusz és az argonauták tehát az "Aranygyapjúért" mentek, miközben testvére, Mózes a Frigyládáért és valahol, egy titkos helyen összekapcsolták és működésbe hozták a két szerkezetet...

….hogy mik lehettek ezek a gépek, mert nem tudom, épp azon oknál fogva, amit itt leírtam. Csak néhány fedőnevüket tudom, néhánynak a csodáit, hogy mikre voltak képesek, de nem tudom, hogyan működtek, honnan jöttek ezek. Néhányat már említettem is, de az Argonauták során még fogok egy párat. De ezek "működési elvét", hogy "miből készült" meg ilyenek, ne várjatok tőlem, mert nem fogom tudni megmondani, viszont néhány hihetetlen és bizarr képességükről, működésének hatásáról hírt hoztam, mert egyelőre csak azokra kell figyelnünk...
Memphiszből, Héliupoliszból vagy Alexandriából úgyszólván mi sem maradt. Ha kíváncsi vagy ezekre, nem kell mást tenned, mint elővenned Sztrabón, Plinius és más ókori szerzők leírásait, akik még akkor jártak ezekben a városokban, mikor azok még "élők" voltak... (miért akarsz ásni, mikor előbb olvasni kellene).
Ezek számomra ugyanolyan jó "bizonyítékok", mint amit ki lehetne ásni, és ha van rá esély egyáltalán, hogy találsz valamit, hisz annyi minden -nem csak városok és szigetek- tűnt el az utóbbi évezredekben, hogy nem maradt utánuk más csak régi írók feljegyzései és a mítoszok..
Hozzáteszem, hogy még számos ősi kalandot tártam fel illetve vizsgáltam a saját módszereim szerint, tehát nem csak Odüsszeusz vagy az Argonauták útját, hanem pld. a karthagói Hanno kapitány, Pütheasz vagy Euthümenész expedícióját, Mózes fantasztikus kalandjait, a Héliupoliszi Testvériség történetét, Raposo titkos városát Amazóniában, a Grál utáni kutatást, az ősi alkimisták titkait, az atlantiszi Poszeidónisz központi dombjában kialakított elrejtett város elrendezését, és így tovább még rengeteg dolgot, s azokat ugyanúgy lehetne "bizonyítékok után" kutatni...
Megpróbálok röviden és tömören írni, persze erre-arra az érthetőség miatt még ki kell térni, de mind Odüsszeusz és az Argonauták esetében is inkább csak a lényegre törekedtem, hiszen Odüsszeusz utazása, Homérosz titkos élete vagy ez a mostani is, jóval hosszabb terjedelemben van meg nálam, mert ez kb. csak harmad-negyede lehet az eredetinek. Ráadásul ezekről máshol nem is olvashattok, mint Odüsszeusznál vagy más esetekben is leírtam, nyugodtan nézzetek utána az interneten; azt mondják több száz millió ember használja, hogy írt-e, gondolt-e valaki ugyanígy ezekről...
De ahogy már Odüsszeusznál is elmondtam, amikor valamit leírok sohasem "kitaláció" vagy "ujjból szopott történet", mert mindenre van még számos forrásom, adatom, bizonyítékom, amik odavezettek, hogy valóban azt gondoljam, amit itt leírok. Hisz, amit eddig elmondtam az Argonautákról, annak a többszörösét elmondhattam volna, de szerintem elég ennyi is...

A tudományos világ egyöntetűen elveti, hogy létezett az Atlanti-óceánban Atlantisz, de nem is kutatják a lehetőségét, hogy talán. ha hivatásos tudós mégis megpróbál érdeklődni, az megnézheti az állását, további publikációt, stb... Lényeg, hogy meg sem vizsgálják...de mindezek ellenére, ha ezer régészből ezer régész egyszerre mondja -bármilyen kutatást nélkülözve-, hogy "nem volt Atlantisz", attól még a mi szigetünk nyugodtan létezhetett...

1930-as évekig az ókortörténészek kései görög hamisítványnak, bübloszi Philón kitalációjának tartották Szankhuniathón föníciai pap népe őstörténetéről írott könyvét, mely annyira hihetetlennek tűnt, azzal, hogy az isteneiket a mitikus idők hús-vér királyainak tartotta. Majd Ugaritban 3300 éves ékírásos táblákat találtak, s egyértelművé vált, hogy Szankhuniathónnak valóban léteznie kellett, sőt az ő szövegezése még az ugariti tábláktól is archaikusabb. Egyszer már idéztem Szankhuniathón görögre fordítójának, Philónnak szavait a mítoszok igazságáról, az istenek földi tevékenységéről, de annyira tetszik, hogy megint ideteszem, pedig e sorokat közel 2000 éve írták: " Már kora gyermekkorunktól hozzászokott fülünk, hogy meghallgassa a hazug történeteket, s agyunkat évszázadok óta oly sok előítélettel itatták át, hogy a fantasztikus hazugságokat szent kincsnek vettük… végül az igazság már hihetetlennek tűnt, és a hazugság valóságnak látszott."
Az argonautákról két elsőrangú forrást is lefordítottak magyarra, de sajnos már elég régen. Valerius Flaccus római költő „Argonauticon”-ja Fábián Gábor tolmácsolásában van meg (Arad 1873). Míg Apollóniosz Rhodiosz költő négy énekből álló „Argonautiká”-ja Szabó István tolmácsolásában: „Aranygyapjas vitézek vagy Apollonios Rhodios Argonauticonja” (Bpest, 1877). [lásd még: Kálovics Adorján Ferenc munkáját: „Valerius Flaccus és Apollonios Rhodios Argonauticája”, 1918.].

 

BIBLIOGRÁFIA

 

Antik források:

1. Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika
Angolul: http://www.gutenberg.org/ebooks/1397
Franciául (szkholionokal): http://ia600300.us.archive.org/13/items/lesargonautique00mirmgoog/lesargonautique00mirmgoog.djvu
Magyarul: Szabó István: Aranygyapjas vitézek vagy Apollonios Rhodios Argonauticonja, Bpest, 1877.
Kálovics Adorján Ferenc: Valerius Flaccus és Apollonios Rhodios Argonauticáj a, 1918.

2. Valerius Flaccus: Argonautica
http://www.theoi.com/Text/ValeriusFlaccus1.html
Magyarul: C. Valerius Flaccus - Argonauticon (Arad 1873)

3. Argonautika Orphica
Online szöveg (franciául): http://remacle.org/bloodwolf/poetes/falc/orphee/argo.htm
Francis Vian: Les argonautiques orphiques, 1987.
Martin Litchfield West: The Orphic poems, 1983.
http://www.kimmerier.de/kap07232.htm
J. R. Bacon: The Geography of the Orphic Argonautica. In: The Classical Quarterly Bd. 25, Nr. 3/4 (1931), S. 172-183

4. Dionüsziosz Szkütobarkhión: Argonautika
Jeffrey S. Rusten: The Argonauts of Dionysius Scytobrachion (1979)

Modernkori munkák:

ORPHEUS ÉS AZ ORPHIKUSOK:
William Keith Chambers Guthrie: Orpheus and Greek religion, 1993.
http://books.google.hu/books?id=-C6wNyrxUO8C&printsec=frontcover&dq=Orpheus&hl=hu&ei=sg20TZvvBMbusgak6KX5Cw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false
C. S. Chassapis: Greek Astronomy in the Second Millennium B. C. according to the Orphic Hymns, Athens, 1967. Az orphikus csillagászatról lásd még az egykori kiváló magyar filológus, Ábel Jenő tanulmányát: Az orpheusi astronomiához, Egy. Phil. Közl. 12 (1888) 337–346. old.
Orphikus himnuszok: http://www.theoi.com/Text/OrphicHymns1.html
http://www.sacred-texts.com/cla/hoo/
Edouard Schuré: A Nagy Beavatottak, 2002.
Sarah Iles Johnston: Medea, 1997.
Jane Ellen Harrison: Prolegomena To The Study of Greek Religion, 1908.
http://ia600303.us.archive.org/29/items/prolegomenatostu00harr/prolegomenatostu00harr.djvu

ORKHOMENOSZ:
Christian Heinecke: Orchomenos und der Herrnstand der Kureten, 1849.
http://books.google.com/books?id=o4cBAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false
Heinrich Schliemann: Bericht über meine Ausgrabungen im böotischen Orchomenos (1881)
http://ia600300.us.archive.org/1/items/orchomenosberic00schlgoog/orchomenosberic00schlgoog.djvu
John Champlin tanulmánya a Kópaisz tó alól előbukkanó ősi mérnöki munkákról: http://books.google.hu/books?id=DSMDAAAAMBAJ&pg=PA209&dq=Champlin+Lake+Copais&hl=hu&ei=hQu0TbDyNIzCswaI-7jpCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCwQ6AEwAA#v=onepage&q=Champlin%20Lake%20Copais&f=false

KOLKHISZ:
Otar Lordkipanidze: Phasis. The River and City in Colchis, Stuttgart 2000.
Medzamori ásatások: http://www.tacentral.com/history/metsamor.htm
Jean Vidal cikke: Medzamor; la plus vieux complex industrial du monde, Science et Vie, 1969. júl.
Reginald Fessenden: THE DELUGED CIVILIZATION OF THE CAUCASUS ISTHMUS, 1923.
http://www.radiocom.net/Deluge/Deluge1-6.htm

AZ ARGONAUTÁKRÓL ÉS AZ ARGÓ ÚTJÁRÓL:
http://www.maicar.com/GML/ARGONAUTS.html
Livio C. Stecchini – THE VOYAGE OF THE ARGO
http://www.metrum.org/mapping/argo.htm
Yves Nourissat magyarázata a hajó útjáról az orphikus Argonautica alapján: http://ceshe.chez.com/travaux/histoire/exode.htm
Robert Graves. Az aranygyapjú, 1944.
Christine Pellech: Die Argonauten. Eine Weltkulturgeschichte des Altertums, 1992.
Kolkhiszi sárkány: http://www.theoi.com/Ther/DrakonKholkikos.html
Az aranygyapjas kos: http://www.theoi.com/Ther/KriosKhrysomallos.html
Érclábú bikák, Héphaisztosz automatái: http://www.theoi.com/Ther/TauroiKhalkeoi.html

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ MUNKÁK:
Peter Kolosimo: Terra senza tempo, 1964.
http://www.4shared.com/get/H3RLnMwE/Peter_Kolosimo_-_Terra_Senza_T.html
Robert Charroux: Le livre du mysterioux inconnu, Paris, 1969. ( A mennyei hajó c. fejezet, 295-297. old.)
Robert Graves: Görög mítoszok 2. kötet. (1970)
Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Kapcsolódó cikkek: