Ámós próféta egy odavetett megjegyzése elgondolkodtató, mert azt mondja , hogy az Egyiptomból kivándorló zsidók a sínai pusztában töltött negyven év alatt nem áldoztak az Úrnak, hanem vitték a „ti isteneitek csillagát, melyet ti csináltatok magatoknak”. Ezt néha Kijjun csillagistennek nevezik, s azonos a rejtélyes refaiták csillagával, s ezért mondja Szent Jeromos egyházatya, a régi héber szövegek fordítója, hogy azonos Luciferrel, a Vénusz csillaggal.

Mikor a zsidók zúgolódtak Jahve ellen, a mózesi Számok Könyve szerint, az Úr száráf kígyókat, azaz "tüzes" kígyókat küldött rájuk. Ezek sokat közülük megmartak és meg is haltak. Izajás a tüzes kígyókon "szárnyas" kígyókat ért, mikor azt mondja, a Negeb sivatagban "vipera és szárnyaskígyó él".

A tüzes vagy szárnyas kígyón a történészek általában "mérges" kígyókat értenek, de ismernek egy repülő kígyó fajt DK-Ázsiában, mely a fákról ugrál le, és kacsázik a levegőben, de annak meg nincsenek szárnyai...

Ellenben Hérodotosz a görög történetíró mikor 2500 évvel ezelőtt, mikor Egyiptomban járt hallott róluk. Az mesélték az egyiptomiak, hogy a Deltától keletre szárnyas kígyók élnek: „alakja olyan, mint a vízikígyóké, szárnyukon nincs toll, s leginkább a denevér szárnyához hasonlít”. Ezek, amikor tavasszal Egyiptom felé repülnek, egy hegyszorosban az íbiszek támadják meg őket, s így nem is jutnak be az országba...

Ilyen kígyó nem létezik, és az egyiptomi agyszüleményekhez sorolják, vagy a legsületlenebb azonosítással élnek a történetírók: pld. az egyik szerint óriásszitakötőkről van szó , egy másik szerin az ún. fagyíkról...

Viszont Hérodotosz elment arra a helyre, ahol az íbiszek megtámadják a szárnyas kígyókat, s ott megmutattak neki a hegyszorost, ahol valóban „kígyócsontok és hátgerincek” tömegére bukkant... (viszont élő példányt már ő sem látott).

Ha nem választanának el korszakok tőle, úgy Hérodotosz és Izajás leírása leginkább a jurakori Rhamphorhynchushoz, ami egy szárnyas hüllő volt, ocsmány fejjel, tűhegyes fogakkal. Ennek valóban bőrből voltak szárnyai és ezek fesztávolsága elérte a két métert. Ronda egy teremtmény lehetett a maga idejében...

Rhamphorhynchus munsteri rekonstrukcióRhamphorhynchus munsteri rekonstrukció
 

És ha volt egy fajtestvér maradványa, távoli rokona a Rhamphorhynchusnak, mely éppen a Sínai-félszigeten és Arábiában húzta meg magát, majd az ókorban ki is pusztult...?

* * *

A zsidók Jahve bocsánatáért esedeztek és Mózes segítségét kérték, mire az „készített egy Rézkígyót és egy póznára tette. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a Rézkígyóra, az életben maradt”. Ginzberg legendagyűjtése szerint még pózna se volt, hanem Mózes "feldobta a magasba és az, levegőben maradt lebegve, így mindenki láthatta".

A héberek utána több mint hat évszázadon keresztül tömjéneztek a Rézkígyó előtt és Néhustánnak nevezték ("rézkígyónak"). Bevitték a Templomba is, ahonnan Ezékiás király vitette ki és semmisíttette meg a többi pogány kultusztárggyal együtt.

Mózes, a héberek és a rézkígyó - Gustave Doré illusztrációja

Sokak szerint ez egy egyiptomi bálvány volt és Mózes egy Tau-keresztre szegezte. Mózes, "Széth  fuvallata", Héliupoliszban magasrendű alkimista képzésben részesült, Széth titkos papja volt. A papságuk és istenségük egyik fontos jelképe volt a kígyó. Éppenséggel inkább egész más jelentőséget sejtek a bibliai jelenet mögött, hisz Egyiptomban a templomok, sírok és piramisok építőinek hagyományosan kígyóalakú istenségek, mint Mertsegur, voltak a bálványaik. De ugyanígy volt jelképe a gyógyítóknak vagy az alkimistáknak is. Náluk az energia, az elektromosság jelképe volt.

A Nagy Piramis föld alatti részében, mikor még le lehetett oda jutni, volt egy titkos szobája Mehennek, az ősöreg kígyóistennőnek. Az ősidőkben itt embereket áldoztak a papok Mehennek, ami az egyiptomi hagyomány titkos részét képezte.

A szoba Amenti egy részét, Urt-ot jelképezte, az Évmilliók Tava mellett, ahol Mehen élt. Ő óvta Rét, köréfonódva az éjszakai útjának azon a szakaszában, mikor áthaladt Amduaton.

Ezt az utat tették meg Egyiptomban a beavatottak, Ré éjszakai útját járták Duatban, egy ragyogó tojással kezükben, vagyis abban a labirintrendszerben, amit a Duat másaként a piramis alatt felépítettek. Mehen szobájában a jelöltnek táblajátékot kellett játszani az istennővel.

Mehen valójában kör alakjában tekeredik és a farkába harap. Őt nevezték a görög korban az alkimisták Ouroborosznak. Mindig is valamiféle "védelem" jelképe volt: Ozirisz egy ilyen kígyó alakját vette fel a hagyomány szerint, mikor messze nyugaton körgyűrű gyanánt védte azt az óceáni szigetet, ahol a köd népe, a hanebuk, Homérosz kimmerioszai éltek. Lüdosz bizánci hivatalnok az 5. században még látta a gízai piramisok borítását, s feljegyezte, hogy azokra az Ouroborosz képmásai voltak festve.

* * *

Ahogy valójában nem a Sínai-félszigeten készült Mózes utasítására a Frigyláda, úgy a Rézkígyó sem a sivatagban készült. Azt gondolom, mikor Mózes betört a Nagy Piramisba, bejutott Mehen termébe, magához vette a Rézkígyót, a legrégibb és legsötétebb egyiptomi misztériumok tárgyi kellékét...

A zsidók úgy hitték, a Rézkígyó a gyógyítást szolgálta, valójában egy sajátságos, tömegpszichózisra építő "fegyver" lehetett,  hasonló eszköz mint, amit a szicíliai Gela papjai használtak az ókorban, akik "alvilági isteneket" imádtak. Ezen istenségek "jelvényeit" magas rúdra helyezve arra használták, hogy a népet engedelmességre kényszerítsék. Ezeket a jelvényeket egy lindoszi templomból hozták magukkal Gelába, és a rettegett telkhinek hagyatékából őrizték a templom kazamatáiban...

Tehát amikor Mózes fogadott népe lázongani kezdett, felállította Széth oszlopát a pusztában, mely terület az istenség ősi tulajdona volt és ráhelyezte Mehen misztériumkígyóját: a zsidók leborultak Jahve és Mózes nagysága előtt és a megbocsátásáért esedeztek...

* * *

Mózes Rézkígyójáról veszi eredetét a skót szabadkőművesség (az ún. "Ősi és Elfogadott Skót Rítus") 25. fokozata a Rézkígyó Lovagja (amit neveznek Bronzkígyó Lovagjának is).

Erről a fokozatról a 19. századi szabadkőművességgel foglalkozó történészek úgy okoskodtak, hogy ez a fokozat nyilvánvalóan az egyiptomi misztériumokból származhat, mivel Mózes beavatottja volt ezen misztériumoknak. De nyilvánvalóan csak annak első fokozatát, hiszen Mózes teljesen profán módon alkalmazta a zsidók közt. A másik, hogy a Rézkígyó látványa elmulasztotta a kígyómarás mérgét (de a legenda szerint más állatok harapását is), így aztán a 25. fokozatot kapcsolatba hozták az egyiptomi papgyógyítók módszereivel, gyógyszer és gyógyír készítési tudományával. S bár e szabadkőműves szerzők okoskodása ravasz, de láthatólag semmilyen lényeges forrásuk nem volt a 25. fokozat régi eredetére vagy magyarázatára. Hisz az amit elmondanak, már a mózesi jelenet látványából is adódik: a kígyót ősidők óta kapcsolatba hozzák a gyógyítással, s mai napig ott szerepel a patikák emblémáiban.

Rézkígyó az oszlopon - Sant'Ambrogio katedrális, MilánóA Rézkígyó Lovagjának felvételi rituáléjában ábrázolják: páholy a Sínai Udvart jelenti és az izraeliták táborát utánozza, körben 12 oszloppal, azokon a Zodiákus 12 jelével. A kék és vörös tapétával szobát csak egy lámpa világítja be, s középen van egy ötlépcsős emelvény, ami a hegyet szimbolizálja, rajta a tau-kereszten lévő kígyóval, amit egy bíborszalag is átfog (erre ezeket a szavakat hímezték: OSIRIS ... ORMUZD ... OSARSIPH ... MOSES). Három páholytag Mózes, Jozsué és Kaleb szerepét játssza, míg a jelölt az Utazó szerepét veszi magára. A rítusban ábrázolt Rézkígyó egy Tau-kereszt köré tekergőzik, ami egyiptomi szimbólum. Egykor Mózes is ilyenre tette kígyóját, melyre, ha felnéztek azt mondták: Hatatha ("az én vétkem").

Blanchard szerint a Páholy Nagymestere reprezentálja Mózest és Oziriszt, aki a keleti oldalon helyezkedik el. Az idősebb Felügyelő Jozsuát és Hóruszt reprezentálja, tőle jobbra. A fiatalabbik felügyelő Kalebet és Anubiszt reprezentálja, nyugaton állva. Ő egyfajta irányító parancsnok. A Szónok, a Főpap, Eleazart illetve Oriont játssza, aki délen foglal helyet. Jozsué jobbján a Titkár ül, aki a jegyzéket írja. Az Utazó az Elnök balján foglalja el helyét. Maga a felvétel egy hosszas dialógus a jelöltet, ahol sűrűn előkerülnek az egyiptomi istenek nevei ill. a fokozat titkos jelszavai, tevékenységei.

Hogy ezeknek mi a jelentősége, nehezen érthető, de a szabadkőműves történészek szerint a rítus kapcsolatba hozható - Mózes jelenetén át- az egyiptomi misztériumok alsó fokozatával.

Jeremiah How szabadkőművesség kézikönyvében (1881) a Rézkígyó Lovagja fokozatot összefüggésbe hozza  egy legendával, miszerint a fokozatot még a keresztes hadjáratok idején alapította John Ralph, aki létrehozta a Szentföld Rendet, egy katonai és szerzetesi rendet, s majd a Rézkígyó nevet adta neki. Mivel önkéntes tevékenységének tekintette az utazók védelmét, a szaracénok támadásai ellen.

A szabadkőműves Rézkígyó Lovagja fokozat emblémája

Túl azon, amit a szabadkőműves szerzők  összehordanak itt Oziriszről, Íziszről, Anubiszról vagy akár Ahura-Mazdáról, azt gondolom, hogy mivel Mózes a Rézkígyó felállításával nyilvánvalóan valamiféle rítust végzett, úgy sok közük nem lehetett az említett istenekhez. A zsidó próféták fenntartották Mózes magyarázatait erről, de az mindig csak egy belső kör titka maradt (akár Mózes többi információja). A középkorban szinte csak a zsidó hagyományból szivároghatott át erről információ az alakuló szabadkőművesekhez. Kérdés persze, hogy Mózes, aki egyiptomi, héliupoliszi pap volt, mindenbe beavatta-e választott népét? Mert ennek a fura rítusnak nyomát máshol sehol nem találni. Az egyiptomi freskók és leírások semmit nem szólnak erről... viszont kétségkívül, ha jól okoskodunk, az egész jelenet kapcsolatban kellett álljon a héliupoliszi titkos Széth kultusszal és a világot teremtő kígyó tiszteletével....

Azt azonban tudjuk, hogy Héliupolisz szent medencéjénél, a sárkánykígyó ábrázolása előtt a papok könyörgést tartottak, hogy biztosítsák a fény hatalmát a sötétség felett. Ahogy Epéeisz, az egyik ókori egyiptomi hierophanta mondta Knephről (Agathodaimón), a teremtő kígyóról: "Az első és legszentebb lény a kígyó, mely sólymot formál [a feje] és nagyon tiszteletreméltó. Mikor szétnézett szülőhelyén, fénnyel töltötte azt meg. Ha lehunyta szemeit, sötétség borított el mindent". Porphüriosz írta, hogy az egyiptomiak lángoló körnek ábrázolták a világot, amin átnyúlik egy sólyomfejű kígyó, Agathodaimón. Mózes és társai, akik a zsidókat vezették kígyópapok voltak, ezek alkották a zsidók által Lévi-nek nevezett nemzettséget. Az sem lehet véletlen, hogy a Kabalisták a tüzes kígyó jelképét Lévi törzsével hozták kapcsolatba...

Porphüriosz azonban azt is mondja, hogy Kneph, mint ember alakú isten is színre lép, s a vénuszi beavatókhoz hasonlóan már sablonszerűen halljuk a beavatott föníciai származású Porhüriosztól, hogy a bőre kék volt.  Azt gondolom mindezekből, hogy Mózes a rítussal nem csak a világteremtő Kígyó előtt, hanem Széth kígyóisten, a vénuszi beavató, a herceg előtt is rítust végzett, s félelmetes eszközeivel meg is törte a zsidók akaratát. A történet további hátterét nyomozni már nehéz, hisz a Biblia idevágó szövege, mindenképpen hiányos, ill félreért számos eseményt.

Mindenesetre a keresztre szegezett nagy rézkígyó alól rejtélyes és bizarr  cselekedeteket hajt végre. Alkimista dolgokat tesz, iható aranyat és más effélét készít, s közben lévitáival több ezer zsidó mészároltat le, áldozatként... de láthatólag kétségbeesett "üzeneteket" küld, jelzéseket ad számunkra teljesen ismeretlen csoportok, a világegyetem titkos jezsuita és rózsakeresztes rendjei felé. Sínai félsziget Széth isten "tulajdona" volt az ősidők óta, s Mózes letáborozik, évekre, s elmondom akkor, ha még nem találtátok ki: a rituálék, a héliupoliszi misztériumok mind benne voltak tervében, akár az emberáldozatok, mert Mózes, azaz "Széth fuvallata" a pokoli sínai pusztában istenét, a héliupoliszi testvériség alapítóját várta...

Áldozat a Rézkígyónak