Ebben a posztban olyan cikkeket szedek össze az utolsó 150 évből, melyek az amerikai indiántörzskről szólnak. De  persze olyan törzsekről, melyek valamennyiben érdekesek, rejtélyesek. Vannak köztük óriások, törpék, vörösek, fehérek, kékek és feketék, olyanok, akik szinte csak a vízben élnek, mások meg éjszaka mozognak, aztán még olyanok, kik mindenkit megesznek, sőt olyanok is, akik csak amazonokból állnak, s olyanok akik a sárkányok kincsét őrzik...

Az alábbi jelenet Z: Az elveszett város c. filmből (2016) van, ami a brit Fawcett ezredes utolsó nagy kalandját örökítette meg, egy ősi szellemvárost, Z-t keresve tűnt el örökre...

 

A TOVÁBBIAKBAN MINDEN CIKK ÚGY NAGYÍTHATÓ, HOGY JOBB EGÉRGOMB: "Kép megnyitása új lapon"

 

H. Á. [Horváth Árpád: 1907-1990] cikke: Titokzatos leletek az Amazonas őserdeiben (Népszava, 1959. dec. 13)

Kutasi Kovács Lajos cikke a brazíliai titokzatos törzsről: A fehér indiánok titka (Amerikai Magyar Népszava, 1974. 42. sz.)

 

A brit Thomas W. F. Gann (1867-1938) orvosból képezte át magát régésszé. Az 1920-as évek ásatásokat vezetett az ősi maják földjén. Könyveket is adott ki az ásatásokról. Ezekről a Nemzeti Ujság nevű napilap annak idején időközönként beszámolt. Gann 1927-ben a maja Tulumtól több mint 30 km-nyire délre egy ősrégi város maradványait találta a dzsungelben, amit teljesen belepett a vegetáció. Gann is ismerte a más maja városokban is található apró kis szentélyszerű építményeket, de itt az egész város más volt... Maga Gann is úgy értékelte, hogy ez teljes egészében a törpék városa volt, akiktől meglehet a maják átvették a kultúrát. Itt nem csak a „kis házak” mérete utalt valamiféle pigmeus fajra, hanem: „A talált használati eszközök, szerszámok, fazekak, továbbá oltárok, szobrok mind egy igen kisnövésű népre engedtek következtetést.” Aztán a város legnagyobb épületéhez (!), templomához is miniatűr lépcsők és apró kapuk vezetnek, s ebben is eltér a más városok, mint Tulum apró épületeitől, amelyeket a régészek Ek Chuah-val és Ixchel-lel kapcsolnak.
A Nemzeti Ujság 1927. szept. 11-én közölt egy hosszabb cikket Titokzatos törpe nép Amerika őstörténetében címmel:

 

 Vannak-e denevér-indiánok Brazília őserdejében

Hallottatok már róluk? Azt mondják, a hangjuk a denevérek surrogására hasonló. A félelmetes Mato Grosso rengetegeiben a Sucuriu folyó mellett élnek. Az idegeneket megölik. A bőrük fehér, a hajuk vörös és a szemük annyira világoskék, hogy a nap vakítja őket, s ezért éjszaka vadásznak...
Az Esti Hírlap napilap egyik 1960. dec. 20-i) száma közölt egy hírt róluk:

 

Venezuelai és kolumbiai dzsungelben a törpe motilok törzséről régóta sok híradás van, de rajtuk kívül is élnek/éltek törpe vagy törpeszerű törzsek az Amazonas dzsungeleiben. Közép-Amerikából éppenséggel lehet a maják szorították ki őket. Itt van két cikk a 30-as évekből: A columbiai törpe népek (Délamerikai Magyarság, 1938.ápr.14) és a Törpe indiánusok mérges nyílzáporában (8 Órai Ujsag, 1934.dec.29):

 

 Sz. H. E. [Szuhay-Havas Ervin: 1929-1998] cikke a brazíliai őserdő különös emlékeiről és törzseiről a Népszava 1958. aug. 1-i számából: