Az emberóriások iránti érdeklődés aranykora kétségkívül az ókor volt. Beszélték mindenfelé: a görögök az agorákon, a rómaiak az ünnepi viadalokon, a föníciaiak a kikötőikben vagy az egyiptomiak a templomaikban. És egyformán mindenki meg volt győződve ezek létezéséről. A középkor tudósai bizonyítottnak látták ezek egykori létét, hiszen mindenfelé hatalmas csontokat fordítottak ki a parasztok ekéi vagy bányászok csákányai. A mesék egészen korunkig tartottak, mert hiába nem találtuk egy óriás lábszárcsontját sem (hamisítvány volt bőven!), mindig jöttek olyan romantikus kutatók, írók, amatőr történészek, akik szentül megvoltak az óriások létezéséről győződve. Ahol valamiféle gigantikus ősi romok voltak (mint Baalbek, Tiahuanaco, megalitikus kőkörök), minden esetben volt aki ezeket óriásokkal magyarázta. Sokan úgy képzelték, hogy az óriások civilizációja Atlantiszon érte el csúcspontját.
Volt még egy "mágikus" ősi népség, az amazonok, akiknek harcos királyságait az ókori görögök valahová Nyugat-Afrikába vitték. Ők uralkodtak a férfiakon, ha kapcsolatba kerültek velük. Csak nemzésre használva a férfiakat, s néha utána le is mészárolva azokat. A regék már nagyon régóta és makacsul, Atlantisz királynőiről beszéltek. Pierre Benoit az Atlantisz c. regényében halhatatlanná is tette Antinea alakját. Egy másik francia, az 1960-as években, de ezúttal egy nő: Christia Sylf, írt egy bámulatos és érdekfeszítő regényt, aminek címe a Kobor Tigan't lett. Ez megfelelt minden várakozásnak, amit egy ősrégi, bizarr mesétől elvárhatunk... Tehát mindent: az óriásokat, az amazonokat, Atlantiszt, a vérforraló szexuális rítusokat, de még az emberalatti szolganépeket is...

Az internet korában több olyan oldal született, akik arra szövetkeztek, hogy régészeti hoaxokat, csalásokat gyártsanak. Képeket fotoshoppolnak, kitalálnak fura nevű professzorokat, ismeretlen vidéken folytatott állítólagos ásatásokat. Az egyik ilyenről szeretnénk most beszámolni...

Hogy mi volt az igaz azokban, amiket Lobsang Rampa leírt, és mi nem, lehet ő maga sem tudná (biztos hogy van, de azokat mások műveiből vehette át). Tényszerűleg beszélt ugyanis könyveiben arról, hogy ufókon utazott, jetit látott, egy titkos kamrában három óriás mumifikált testét is (több könyve magyarul is megjelent). 1956 novemberében tűnt fel a Harmadik Szem c. könyvével, és egy nemlétező tibeti lámarend tagjának vallotta magát. A nyugati ezoterikus körök el voltak ájulva írásaitól.

Tiahuanaco varázslatos ősi városáról sokan hallottak már. Még ma is tele van rejtélyekkel, megmagyarázhatatlan építészeti elemekkel. Újabban jött megint egy rejtély onnan, egy elefántszobrocskáról.

 

A legenda szerint a dropák - egy titokzatos ősrégi törpe faj - 716 korongját 1938-ban találták egy Tibet határán lévő barlangban. Egyes tudósok szerint 12 ezer évesek, de "megtiltották" nekik hogy beszéljenek, stb...
A "felfedezés" leírását mellőzöm, hisz szinte minden "titkos" rejtélyt vagy ufókat kutató oldalon megtalálható.